A hibátlanság a fontos, a tempó adja magát

Csodás időben, hasznos program

Március utolsó vasárnapján Pusztaottlakán rendezték meg a megyei fogathajtó továbbképzést, melyen 47 fő vett részt. A hajtókon kívül eljöttek segédhajtók, versenybírók, pályaépítők és a sportág iránt még csak érdeklődő kezdő hajtók is. Az érdeklődést mutatja, hogy voltak, akik egy szombati lakodalom után is vállalták a részvételt.

Fülöp Sándor mesél élményeiről

 A program elméleti résszel  kezdődött. Előadó Fülöp Sándor,  négyesfogathajtó világbajnok, aki  több szálon is Békés megyei  kötődésű. Bevezetőként rövid élménybeszámolóban hasonlította össze a 40 évvel ezelőtti és a mai fogathajtást. A sportág óriási változáson ment át ez idő alatt. 1967-ben kezdtem versenyezni, azóta követem a szabály változásokat  – kezdte mondandóját. Az 1971-es budapesti EB versenyszámairól – állóbírálat, díjhajtás, maratonhajtás, akadályhajtás – több érdekességet is elmondott. Így például, hogy cseréplécekből készült akadályok között hajtottak, hogy 5 szakaszos volt a maraton, hogy egyszerűbb volt a díjhajtó feladat és az állóbírálat is nagyban beszámított a végeredménybe. Ezt követően elsősorban az akadályhajtásra való felkészülés lépéseit ismertette, hiszen a jelenlévők szinte kizárólag ebben a versenyszámban érdekeltek. Nyomatékosan felhívta a figyelmet az egyszerű díjhajtó feladatok gyakorlásának fontosságára, a hajlékonyság, a szárral való irányítás elérése a cél, hiszen ez alapja a pályán való jó teljesítésnek. A holland és német példa is ezt támasztja alá, sikereik titka részben itt keresendő. Következőkben részletesen beszélt a fogat összeállítás szempontjairól, a lovakkal szembeni követelményekről, a fiatal lovak betanításának feladatairól. A fogat lovak kiválasztásának első szempontjairól is szólt. Ránézésre legyen megnyerő, nagyságban, egységes mozgásban egy pár legyen, ne legyen leskelődős, csiklandós, viszont legyen együttműködő a képzési foknak megfelelően. A fajta nem szempont, minden fajta alkalmas, csak a képzéstől függ. Fontos viszont a kora, hiszen nemcsak a szabály miatt kell megfelelő korban (C kategóriában 4 éves) kezdeni velük a versenyzést, hanem azért is, mert a fiatal ló könnyen károsodhat fizikailag és agyilag is, nem érdemes kockáztatni, hiszen ízületi problémák, sántaság is felléphet. –  zárta ezt a gondolatsort. Majd részletesen szólt a fiatal lovak betanításának lépésről lépésre történő mozzanatairól: kivezetés a karámba, futószárazás, sportkantár használat célszerűsége, heveder használat, két futószár alkalmazása, csúszóba fogás. Külön felhívta a figyelmet, hogy a betanítás nem felesleges időtöltés, hanem a cél érdekében nagyon fontos tevékenység. Ezt követően a versenyidőszak kezdeti teendőiről beszélt, itt is a fokozatosságot emelte ki, a téli pihenő után célszerű, hogy fizikailag, agyilag is regenerálódjanak a lovak, lehetőleg minden nap mozogjanak. Ezután kezdődhet a futószárazás, amit meg kell tanulni, mert csak megfelelő hozzáértéssel éri el a célját. A megfelelő kondíció, forma elérése után következzen a gyakorlás, körön ügetni, szlalomot hajtani, de ne időre és ne egész pályát, fontos elérni az ellazulást, a hajlékonyságot.

A látottakat kommentálja Sanyi bácsi

Előadását filmvetítéssel zárta, Exell Boyd világbajnoki programját nézték meg a jelenlévők, úgy, hogy a látottakat világbajnokunk kommentálta: felhívta a figyelmet a fogatban dolgozó magyar ló, Rambó mozgására, teljesítményére, a hajtó fantasztikus szárkezelésére, a nyújtások minőségére, a maraton akadályokban a szársegítségekre, a hang megfelelő alkalmazására.

Figyelem összpontosítás

…a másik oldalon is

A filmélményt követően szárazabb téma, a szabályváltozások kerültek terítékre. Mitykó Zsuzsi versenybíró ismertette a FEI szabályból a változásokat ill. a ,,csillagos” hazai szabályból, elsősorban a megyei szintet is érintő részeket.

Szabályok, paragrafusok, változások – élvezetesen

Kivetítőn is nyomon követhették az érdeklődők mindezeket a változásokat. Külön élményszámba ment az a rész, amikor különböző szituációkban mutatta be a szabály alkalmazását, például az összetett akadályban bekövetkezhető helyzetek bírálatát, az engedetlenség szabály szerinti megítélését, az adható büntető pontok mértékét.

Ezt követően a megyei elnök röviden szólt a megyei szabályzatokról, a bajnoki kiírásról, bejelentette, hogy a bajnoki döntő Orosházán, szeptember 20-án lesz. A kettesfogatok országos döntőjére a megyei bajnokság első három helyezettjéből álló csapatot nevezi a megyei szövetség. Ettől az évtől a Kruzsich József Díjat a megye legjobb díjhajtója kapja meg, a megyében rendezendő B*-os versenyeken szerzett pontok alapján. Az SZLV-ben történt változásokra is felhívta a figyelmet, különös tekintettel, hogy az akadályok maximális számát a REV országos szabályzat határozza meg, ettől eltérni nem lehet.

A szakácsok kitettek magukért

A délelőtti programot ízletes ebéd zárta, majd a gyakorlati bemutató következett. Itt Papp János, a Mezőhegyesi Ménes SE hajtója, pályaépítő vette át a programvezetést, irányításával a megjelent 5 fogat a gyakorlatban is bemutatta hogyan néz ki a felkészülés.

Befogás – ahogy tanulták

Először röviden beszélt a fogat megjelenésének fontosságáról (szerszám, tisztaság, hajtó öltözet), majd részletesen szólt a helyes befogásról, a szerszámzat helyes használatáról (szárak, kantár, hám, istráng). Külön kitért az orrszíj használatára, hiszen a szabályzat is kitér erre, büntetés is járhat a nem megfelelő használat miatt. Mindezt bemutatta az első fogaton is.

A helyes szerszám használat ismertetése

Felhívta a figyelmet a bemelegítés fontosságára, annak megfelelő felépítésére. Épített egy kis pályát is, mely két körből és szlalomból állt, majd ezek meghajtását gyakorolták a fogatok, megfelelő bemelegítés után. Papp János a fogaton segített korrigálni a hibákat, a nézőkkel együtt elemezte a látottakat, majd néhány jó tanáccsal is ellátta a hajtókat. Fontos az ívek hajtása, a kör meghajtásának gyakorlása, csak lépésben, ügetésben való bemelegítés a pályára hajtás előtt, a hibátlanságra kell törekedni, meg kell tanulni a helyes befogást, a versenyszám lehajtása után következzen levezető séta, ne merevedjenek le a lovak, az akadályok meghajtásánál sokszor eredményre vezetőbb a sebes ügetés, mint az ügetés-vágta-ügetés váltakozása, a nehéz feladatok gyakorlását mellőzni kell – fogalmazott.

Az orrszíj helyes használata

A Viharsarok Autó-Motor és Lovassport Egyesület, mely sikeresen szerepelt a megyei szövetség pályázatán (a Békés Megyei Lovas Szövetség anyagilag is támogatta a programot), így házigazdaként ideális helyszínre talált a pusztaottlakai LikeFest Parkban, ahol kellemes környezetben várták az érkezőket. A park állatseregletéből néhány páva közelebbről is megszemlélte a programot, de szünetben találkozhattunk kenguruval, kígyóval, egzotikus madarakkal és még számos állatfajjal. Az időhiány ráébresztette a jelenlévőket, hogy érdemes családostól egy új időpontban visszalátogatni Pusztaottlakára.

Érdekes program volt